Lassan mint égen a csillag, annyi az autóparkoló Budapest egyetlen nemzetközi repülőterének körzetében. Örömhír ez a telektulajdonosoknak és az utazóknak is, de leginkább az előbbieknek, akik kisebb logisztikai cégek elől veszik el így a terjeszkedési lehetőséget.
Az európai nagyvárosok várnegyedei mindenütt kiemelt lokációnak számítanak a lakáspiacon. Lassabb ott az élet, általában kisebb a zaj a kis vagy csillapított forgalom miatt és persze sok helyütt csodás a panoráma az alant elterülő városra.
Hotel tetején van és vonzza a sztárokat és a nagypénzű üzletembereket. Már húsz éve működik, és csak ontja a dollár milliárdokat, annyira jó befektetés. Dubaj gyakorlatilag ezzel került fel a világ térképére. A Burj-al Arab hotelről és híres helikopter leszállójáról van szó, ami - mint minden ingatlan - egyszer eladó lesz.
Debrecenben több százmillió forintos lehet az a számla, amit a BMW fizet a közelmúltban befejeződött régészeti munkákért. Más cégnek is mélyen a zsebébe kell nyúlni, ha építkezni akar Magyarországon és csökkenteni akarja az elhúzódó ásatások okozta pluszköltségeket. A vége mindenhogyan az, hogy ezek a kiadások többnyire megjelennek a lakások, az irodák, a hotelek vagy a logisztikai központok árában. Ezért van az, hogy néha megéri inkább kifizetni az eredetileg becsült régészeti költségeknél többet, csakhogy haladjon a beruházás.
Több súlyos jogi aggály is felmerül az esetleg bevezetendő lakásbérleti moratóriummal kapcsolatban. A legfontosabb, hogy az Alaptörvényben foglalt tulajdonhoz való jog sérülne, de a Ptk. vonatkozó passzusával is ellentétes.
Hogyan lehet sok pénzből még sokkal többet csinálni? Úgy, hogy egymás közelébe kell építeni az irodaházakat, plázákat és lakásokat. Ezeket manapság városrész központoknak hívjuk, egyre több ilyennek a nevét tanulgatjuk Budapesten. Többségüknek köze van a Dunához és gyökeresen átalakíthatják az adott környéket. Ezeknek a beruházásoknak - bérbeadói és bérlői szempontból - legnagyobb hozadéka, hogy helyben vannak a vevők, az egyes funkciók egymásnak generálnak vásárlókat. Nálunk mindegyik ilyen jól működik.
Több százezer magyar és sok tízezer külföldi lakásbérlő mindennapjait és persze a bérbeadók tízezreit érintheti, ha berlini mintára Magyarországon is maximalizálni akarnák a lakásbérleti díjakat.
Magyarországon telítődni látszik a bevásárlóközpontok piaca, bár az érdekelt fejlesztők nyilván nem ezt mondják. Sorozatunk első részében az étkeztetési forradalomról írtunk, a másodikban a vásárlások pszichológiai motivációit mutattuk be, a harmadikban pedig a bérlők mozgásterét elemeztük. Nagy kérdés, hogy mit lépnek a vásárlási szokások változásaira az üzemeltetők/bérbeadók. Sorozatunk utolsó részében ezt nézzük meg kritikus szemmel.
Salátatörvényben rejtették el a Balatonra vonatkozó legújabb jogi lépést, ami könnyedén milliárdos tóparti ingatlanok megszerzését teszi lehetővé az állam vagy a helyi önkormányzat számára.
A hazai bevásárlóközpontok kihívásairól szóló sorozatunk előző részeiben az étkeztetési forradalomról, majd a vásárlások pszichológiai motivációiról írtunk. Ebben a részben pedig megnézzük, mit tehet, és mit tesz egy bérlő annak érdekében, hogy megismerje vásárlóit, növelje forgalmát és javítsa bérleti feltételeit.
A dunai hajóbalesetnél alkalmazott szuperdaru ismét rávilágított arra, hogy a rendkívüli helyzetekben csak nagyméretű és nagy teljesítményű erőgépekkel lehet eredményt elérni. Az építőiparban és a bányászatban pedig eleve csak ilyenekkel tudnak hatékonyan működni. Jöjjön néhány gépszörny és robot az itthoni és külföldi építkezésekről. Ámulni ér.
Elemi ösztöneinkre épít a plázák és a bennük lévő üzletek marketingje. Érzelmi és értelmi szempontokat érvényesítenek, legálisan, de nagyon trükkösen. Sorozatunkban azt nézzük meg, hogy miként változnak a vásárlási szokásaink és hogyan igazodnak ehhez a magyar bevásárlóközpontok üzemeltetői. Az előző részben az éttermek előretörésének titkairól írtunk, most pedig a vásárlásaink pszichológiai mozgatórugóiról, a motivációkról lesz szó és arról is, hogy miért menekülünk egy központból.
Szuper praktikus és nagyon egyszerű megoldásokat mutattak be magyar vállalkozások vezetői a Portfolio Future City 2019 konferenciáján. Például az okosjárdát, ami kerekesszékesek, az őket kísérők és babakocsisok életét könnyíti meg igen jelentősen.
Legyőzi-e az önvezető autó a sajátot, lesz-e hol sétálnunk 10 év múlva Budapesten és mikor hallgatja már meg az önkormányzat a lakosságot is? Ezekről vitatkoztak a Portfolio Future City 2019 konferencia második szekciójában kedden délelőtt. A közlekedés, az ingatlanfejlesztés és a várostervezés szorosabb együttműködéséről esett a legtöbb szó.
Elemi ösztöneinkre épít a plázák és a bennük lévő üzletek marketingje. Érzelmi és értelmi szempontokat érvényesítenek, legálisan, de nagyon trükkösen. Most induló sorozatunkban azt nézzük meg, hogy miként változnak a vásárlási szokásaink, mik a fő pszichológiai motivációk, és hogyan igazodnak ehhez a magyar bevásárlóközpontok bérlői és üzemeltetői.
Alig észrevehető összeggel, de ismét támogatja a kormány az építőipari kkv-k technológiai megújulását és hatékonyságának javítását.
Érdekes folyamatokat tárt fel az MNB jelentése.
Az orosz-ukrán háború fontosabb eseményeiről ebben a cikkünkben számolunk be.
Egy régi döntésre hivatkoznak.
Rengeteg háztartás maradt áram nélkül.
Ki nyer? Az amerikai kormány vagy a ByteDance?
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.
Mekkora a baj a luxusiparban?
